Szó se róla, elég erős elmaradásban vagyok, úgy globálisan. Nyaknál is feljebb merültem - ha van ilyen - a munkában - az új munkában, a szeretem az új munkámban - és ezért, március elseje óta hihetetlenül sokat dolgoztam. 12 nap egyfolytában, se hétvége se semmi, nem is emlékszem valaha volt e ilyen.
Délután végre én mentem a gyerekért. kedvezett nekünk az idő és játszótereztünk, hazafelé sétáltunk és -új szokása lett - mondókákat mondogattunk. Hogy mikor nőtt meg így a nem is olyan régen még egészen csöppnyi baba, hát nem tudom.
Szinte suttogva jegyzem meg, hogy amióta új helyen vagyok, azóta Floci rendületlenül jár a bölcsibe. Végigvitte a 3. hetét is. Lehet kezd beérni a Béres csepp és a Propolisz.
Összességében mindenki hősies és szervezett, ugyan néha itthon hagyom az ebédemet, de ez legyen a legnagyobb gondom.
A restancia javításához ezúton mellékelek még néhány képet,a gondoskodó Flóráról. Lelkesen mossa nemcsak a saját, hanem Percy, Thomas és Duck vonatok, valamint az úszó baba fogait is és ugyan ilyen lelkesen inna a csapból, ha hagynánk. Sajnos, a képek elég gyatrák.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése