A renitensek hokit nézek, mert szeretik

Vasárnap délelőtt

Írjak vagy ne írjak?!

Sokszor sokkal egyszerűbb egy egy képet feltölteni, mint hosszú, szép körmondatokban megfogalmazni, hogy is volt, hogy is történt. A képek úgyis magukért beszélnek és ha nem tudom megfelelően leírni, legalább el lehessen képzelni.

Flóra a héten jórészt itthon volt, hétfőn lázas lett, hazahoztuk a bölcsiből, így megszakadt az eddigi leghosszabb bölcsibe járós sorozat. Március eleje óta nyomta folyamatosan, kibekkelve egy bárányhimlőt és egy hasmenéses vírust, még kitudja mit, amiről nem is tudunk.

Ilyenkor lesz egyébként a szülő telhetetlen és gondolja, azt, hogy na még egy picit mehetett volna. Pedig két hét után, még márciusban a csodájára jártunk, hogy milyen jól bírja. Egyébként tényleg jól bírta.

A héten aztán merő nátha lett, néha vállalhatatlanul nézett ki egy egy hirtelen tüsszentés miatt, de szerencsére már múlóban van az ügy, most már csak az étvágyát várjuk vissza. A héten rágást nem igénylő "ételekkel" került közelebbi barátságba, és azért " ", mert se a Paulát, se a Kinder dolgait nem tekintem egyenlőnek a húslevessel vagy a borsófőzelékkel. 

Ezt leszámítva élvezi a tavaszt, kiköltözne az udvarra, a kertbe. Szó szerint túrja a földet és rászórja azt a virágokra. Szaladgál a repülőket figyeli és motorozik, meg napi egyszer tesz egy kört a futóbiciklin. Nehogy berozsdásodjon. Nem igazán barátkozott meg vele, de tényleg minden nap előszedi, megy egy kört és vissza parkolja, ismerkednek egymással.

Mesélhetnék a magam élményeiről is, de ez mégiscsak a Flóra blogja. Talán egy beszélgetés foszlányt emelnék ki,ami annyi mindent tükröz és magyaráz. Történt egy budapesti játszótéren:

Egy anyuka és egy másik gyerek apukája beszélgetnek.

- Olyan jó, hogy eljöttek, így van társasága a kis Tóbiásnak. Mindig a kisebbekkel szokott játszani.Mennyi idős a fiad?

- 5 és fél éves. 

- Ó hallod ezt Tóbiáska, pont mint Te. Gyakran előfordul, hogy nem megy óvodába? (a fia)

- Hát igen, elég gyakran.

- Mégis milyen gyakran, egyszer vagy kétszer egy héten?

- Egyszer egy héten itthon szokott maradni. Ti gyakran maradtok otthon?

- Mi nem járunk!

- Most vagy úgy általában?

- Nem, mi egyáltalán nem járunk.

Olyan szép ellentét van a beszélgetésben, hogy az sikít. Tóbiáskáékat egyébként látásból ismerjük és nem azért nem jár óvodába a kisfiú, akinek így nincs egy korabeli játszótársa sem, mert valami gond lenne, nem. Azért nem megy, mert így döntöttek, pont.

Ahány ember annyi féle, tartja a mondás.

 

A héten nem volt bölcsiben

Aki igazán élvezi a motorozást

Az ifjú Batwoman

legalábbis a mosolya elég bat(wo)man-es :))

Így babázik

Az elfogult

Én már akkor teljesen szétfolytam, mikor a kis karácsonyt nagy karácsonyt összemixelte a komámasszony hol az olló kezdetű népi bölcsességgel, aztán tegnap a duplo nyuszi köszönt a játék közepette Flóra hangon a duplo malacnak.

Egy ideje minden közeli és távoli rokona/ismerőse azért megy a boltba, hogy neki zöld labdát vegyen. Legalábbis Flóra szerint. Elment anya, mama, papa, apa boltba vesz Flórának zöld labda. Most már inkább Flórának és nem Mimikónak - szerencsére. Persze, azért miközben vadul hajtja magát a hintaszékben, azt mondja, hogy hintázik Mimikó.

Továbbra is szeret rajzolni és a festéssel is kezd megbarátkozni. 

Hétvégén levágtuk a haját, bár a lenem a legjobb kifejezés, inkább kicsit visszavágtuk, főleg hátul volt már nagyon hosszú. Elégedett vagyok az eredménnyel. :)))

Jövő héten megint lesz szülői értekezlet a böliben, nem tudom, hol is élek, mert kapva kapott az alkalmon és kijelentette, hogy ő menni akar. A gondozásmentes napra is intézett szabit. Döbbenet.

De, hogy miért is lett elfogult a mai bejegyzés címe, hát ezért: