Flóra, a jó kislány

Néha megesik, hogy korának megfelelő játékokra is szán időt

De jobban lekötik az egyéb érdekességek, had gondolja azt mindenki, hogy szegény Flocinak nincs egy rendes játéka sem.

Játszik

Floci első fogkeféje

Mikor Flóra kúszni kezdett, járt itt a védőnő, aki akkor szólt, hogy legyen egy polc, ahonnan kénye kedve szerint el, le, át és szétpakolhat.

Ki lett jelölve egy  rész, zörgős papírral, fűzős iratrendezővel, kosárkával és egy "válogatott receptjeink Tízéves a Magyar Konyha" című szakácskönyvvel. A válogatott recepteket Floci azóta saját elképzelésnek megfelelően újrarendezte, néhány recepttől érzékeny búcsút vett, a szívének nem kedveseket egyszerűen kitépte a könyvből. A rossz fényképeket összegyűrte. A könyvből kiválasztotta a kedvenc fejezetét, az már nem képezi a kiadvány szerves részét.

Legalább valaki boldogan használja az 1987-ben kiadott Tízéves a Magyar Konyha szakirodalmát. 

Flóra egyéb kedvenc játékai:

-Ficus virág levelei

-Xbox 

-laptop

-internet modem

-távirányító

-papucs

-zörgős szatyor

Megtanult mászni. Sík és nem sík terepen is átgázol és mert kapaszkodik mindenre, térdepel és ül, ezért tegnap este átszereltük a kiságyát. Hol van már az ici-pici, most született Floci? Rengeteget változott 9 hónap alatt és nem tudom, hogy hova is tűnt ez az idő.

Kinyitott a Floci beach

Eljött a nyár azon szakasza, ami már túl is mutat azon. A Nyár xxl, ami csak víz mellett/benne/alatta elviselhető és bírható. Legalábbis nekem/nekünk.

Beújítottunk egy mödansziét, mert a Flocinak is melge van, pedig lassan nem marad ruha, amit még le lehet róla venni.

Szóval lett egy pancsolónk, amit nemcsak a baba, de a mama és a papa is nagyon élvez. Pont beférünk mind a 3-an, aztán kiakasztjuk a képzeletbeli megtelt táblát és hűsölünk, Flóra kalimpál, fröcsköli a vizet és kitekint.A megfigyelést nem hagyja abba a vízben sem. Most, hogy ilyen közelről látja a növényeket, mindjárt érdekesebbé válik, hát még úgy, ha közben a lába a hűs vízben van.

Ül

Ismerkedés a virággal

A Flicike

Képek

Még kis Mütyürke állapotban, a legeslegelső fénykép Róla, azóta eltelt majd 9 hónap és már nem Mütyűrke. Időnként már rá kell szólni, mert bizony vannak olyan dolgok, amiket nem szabad, akkor és jobbára ilyen alkalmakkor van nevén nevezve. Még jó, hogy nem becézhető a neve. Egy dolgot a majd 9 hónap alatt megtanultunk. Nincs olyan, hogy nem becézhető név. Mindent és így mindegyik nevet lehet. Ki ki kreativitása szerint válogat.

Csodálatosság

Most, hogy Floci ma  ennyire komolyan vette a délutáni alvás fogalmát volt időm megnézni milyen képek készültek az elmúlt időben. Azt nem ígérhetem, hogy hosszasan vázolom a gyerekünk mindennapjait és aktuális állapotát, de egy halvány kísérletet teszek.

Mielőtt bekapcsoltam a gépet, 5 percenként beosontam a szobájába és megnéztem alszik e még. Minden osonás után megállapítottam, hogy "ez a gyerek aludni is csodálatosan szépen alszik".

Mivel, azt írtam, hogy beosontam a szobájába, ezzel el is árultam a hónap nagy újdonságát. Flóra majdnem két hete, egészen pontosan egy nap híján, két hete a saját szobájában alszik. Ő teljes nyugalommal viselte a váltást, nekünk meg nagyon furcsa volt, hogy nem a mi szobánkba osonunk be, hanem az övéből ki. A hallásom meg fokozatokkal javult. Attól való félelmünk, hogy nem halljuk meg, ha felébred, nos, ez hiedelem. Meghalljuk. Szerintem, az egyik fülem most is ott lapul a küszöbön és hallgatózik, miközben itt gépelek a nappaliban.

Tehát, azt már tudja mindenki, hogy az elfogult anyuka szerint csodálatosan szépen alszik, de mit csinál  még csodálatosan szépen ez a mi csodálatos gyerekünk? 

(Ha most papírra, tollal írtam volna, akkor az utolsó mondat tuti csillámos filcel íródna, a tökéletes giccs kedvéért, hogy minden csodálatos legyen :) )

Csodálatosan húzgálja mások haját. Csodálatosan beleharap az apukája lábujjába és csodálatosan rágja a kábeleket, távirányítókat és a papucsomat. (Nem, nem kutyának neveljük.) Tépkedi a fikusz leveleit. Ismerkedik a szemüvegekkel, előszeretettel ellenőrzi az emberek fogsorát. 

Kedvesen eljátszik a nyálával. Hajigálja a könnyű játékait, úgy, hogy azon ő maga is meglepődik.

Térdel és félülésből addig próbálkozik, míg át nem keveredik ülő helyzetbe. Akkor mindig megrángatja a zokniját, félülésnél a térdénél a nadrágot. Mikor mit ér el. Térdelésnél erősen kapaszkodik a kiságy vagy a járóka karfájába.

Négykézláb áll, de még nem nagyon indul el így. Csak csúszkál előre hátra. Próbálkozik, de még nem koordinálta össze a kéz és lábmozgatást eléggé, egy egy "lépés" meg, de aztán elcsúszik, szétcsúszik a lába.

Jönnek a fogai. A bal tenyerem a megmondhatója, egyre többen vannak. Kint van az alsó kettő és jön a felső kettő is. 

Étvágya továbbra is remek. A brokkolit nagyon kedveli. Összeismerkedett már a joghurttal és a túróval is. Ami nem annyira barátja az talán a tészta, de azt is megeszi.

Súlyát és a hosszát nem mérjük, csak néha. Ez az egyetlen amit lazábban kezelünk szerintem az átlagnál. Ránézünk, tudjuk, hogy minden Ok Vele, így nem méricskéljük. Igazság szerint nincs is eszünkben, de mivel most írok róla, lehet, hogy ma lemérjük. Kb. két hete kb. 8.5 kg. volt. 

Eddig jutottam, majd 3 óra alvás után, a csodálatos gyermek felébredt.

Ki segít kinek?

A zsiráfmarcangoló

Figyelni még mindig szeret

Képmagyarázat:
1. Így nézi
2. Ezt látja

A szentimentalitás "Csimborasszója"

Amikor megveszem a boltban a Colát, mert ez van ráírva:

Fogaska

Tádámm, olyan dolog látszik Flórból, ami eddig nem sokszor.

A nyaka.

Maszatos Floci

Nosztalgia

A héten alkalmam nyílt, arra, hogy megnézzem rég nem látott esküvői videónkat. Felelevenítve ezzel  már majd két éves emlékeket és okozva ezzel jó néhány vidám percet a velem együtt mozizóknak. A mozizók, akik, mint valami megtanulandó leckét, úgy nézték a videó első részét.

Rég láttam már a felvételt és jó volt újra nézni, esküvői hangulatba kerülni...az, hogy Balázs a rövidebbet húzta. Nem várt kellemes meglepetés, öröm, boldogság :) és pár kérdés.

Általános megfigyelés

Kezdtem azt gondolni, hogy Flocó babának sok a kinőtt ruhája. Kezdtem csalódni a vaterában, mert "mi az, hogy senkinek sem kellenek az Ő ruhái", ezét aztán, jól kiterveltem, hogy majd megyek és a babaruhabörzén eladok mindent, hajj, de jó lesz nekem. Aha. Nagyon Jó volt. Pont ahogy elképzeltem.

A fő gondom a vaterával, az, hogy ha fix áron indítok aukciót, akkor keringenek a ruhák fölött a "népek", mint a keselyűk, ami számomra értelmezhetetlen, mert vagy kell valakinek valami, vagy nem. De, hogy ott lamentálnak, megvegyem vagy ne, adjak e érte 200 forintot vagy sem. Ezt nem tudom értelmezni. (Pedig a szociális érzékenységem mostanában nagyon nem nulla, erről meg Livi barátnőm tudna mesélni.....)

A licitálós dolog ugyan ez. 

Egyszer, egyetlen egyszer licitáltam, mert úgy éreztem megéri, már akkor is azon gondolkoztam elviszem inkább fix áron a dolgot, mert jön valaki más és megteszi majd helyettem. Meg is tette, én meg hoppon maradtam. 

Persze voltam már én is "hoppot okozó" és csaptam le időben, szerezve meg  más által kialkudott áron terméket. Volt is lelkiismeret furdalásom, de csak egy kicsit.

Ugyanakkor rémes türelmetlenségben szenvedek, amit árulok, azt jobb szeretném minél előbb eladni és ez, itt igen ritka. Ezért gondoltam azt, hogy majd felpakolom Flóra kinőtt ruháit és eladom a börzén. Volt is egy a környékünkön. Fel is világosítottak, hogy árusnak jelentkezni nem a börzét megelőző héten kell, hanem jóval korábban. Nagy az érdeklődés, elfogynak az asztalok. Nagy az érdeklődés, remek, még egy jó pont. Felkerekedtem tehát múlt szombaton, hogy megnézzem, hogy is működik egy ilyen börze. 

Pont úgy, mint a turkáló vagy mint egy piac. Rém idegenül mozogtam az asztalok, sorok között. Piacra még csak csak elmegyek, de ott is szigorúan virágot, vagy gyümölcsöt veszek, turkálóban nem jártam ezer éve. Halomra rakosgatott ruhák között kotorászni meg képtelen vagyok. Valóban sokan voltak, az eladók, de nem is ez volt a megdöbbentő, hanem az az irgalmatlan mennyiségű ruha, amit kipakoltak, felhalmoztak és megvételre felkínáltak. Sehol nem voltam hozzájuk képest és sehol nem is akarok lenni. 

Két érdekes dolgot figyeltem meg.

Az árak. Ezek ugyan úgy használt ruhák, mint a vaterán lévők, ugyanakkor drágábbak. 

A ruhák. A legtöbb dolog, pedig angol turkálóban korábban megvásárolt gyerekruha. Kb. hasonló áron adják, mint a hivatalos turkáló és  ha közvetlenül ott vásárolok, akkor minimum egy gyerekkel kevesebb hordta.

Még egyszer fellelkesülök és beveszem magam egy ilyen angol boltba, hátha ott  is megfigyelek majd ezt azt. Bár ez a börze csalódást okozott.