Homokozóban

Flóra felfedezte a homokozót.
Hinta, séta, homokozó, séta, hinta lett az új program, melybe tegnap már a csúszda is belefért.

Hajaska

 Hajaska téliesítve ismerkedik a virággal:

Majd mielőtt megmutatja hol a kert, sétát tesz a teraszon:

Balázska születésnapja

Tudom, ez a Floci blogja, de nem tehetem meg, hogy egy igen jeles esemény mellett szó nélkül elhaladjak.

Az én kedves férjem minap születésnapját ünnepelte, igen, a 19-et. :) Tavaly óta már nagykorú. (hahaha)

Aki Balázst ismeri tudja, hogy nehéz őt meglepni, nehéz neki ajándékot venni és nehéz meglátni az arcán, ha örül. Nem is akkor derül ki, hogy örül, amikor az esemény történik, hanem órákkal vagy esetleg napokkal a meglepetés után.

Minek örül egy felnőtt ember?

A zokninak vagy könyvnek egész biztosan, de az élményeknek sokkal jobban, mert a zokni kiszakadhat, a könyv lapjait megtépkedheti Flóra, de az emlékek megmaradnak. 

Titokban szervezkedtem, írtam kis túlzással fűnek fának, arra vonatkozóan, hogy miként is töltsük a meglepetés szombati napot. 

Így történt, hogy átugrottunk Budapest egyik végéből kis túlzással a másikba, azért hogy megigyunk egy kávét és együnk egy süteményt, majd meglátogattuk Flóra 10 napos unokatestvérét, az egészen icuripicuri, végtelenül tündéri és békésen alukáló Lucát, aki eszünkbe juttatta, hogy a mi 14 hónapos Flóránk nemrég még pont ekkora volt. Majd kilátogattunk egy végtelenül szórakoztató labdarúgó mérkőzésre, ahol mindenki megtalálta a számításait, kivéve a csapat, akinek szurkoltunk, mert sajnos ők nem nyertek. Viszont Balázs jól érezte magát, az Apukájával néztek végig egy förtelmesen rossz mérkőzést, de a lelátón ülve megbeszélhették, hogy miért rosszabb az egyik, mint a másik és fejezhették ki nemtetszésüket, ha a bíró rosszul látta a mérkőzés jelenetét. 

Azt, hogy a meglepetés jól sikerült, onnan tudom, hogy este, mielőtt a trollok sikítva hánytak volna a teherautóról, még jó párszor elmesélte mit látott, hogy az Apukája mit mondott, hogy szerinte neki is tetszett, illetve többeknek többször elmesélte a vicces helyzeteket, amelyeket én produkáltam. stb. stb.

Jó volt, jó volt. Köszönjük szépen, azoknak akik segítettek, mert segítettek többen.

Egy dolgot hiányoltam és végtelenül sajnáltam, hogy meccsnézésben az egészen friss Apuka, Gábor nem tudott részt venni. 

a mérkőzésen

Ő pedig Luca

Spökka

Ő az a kislány, aki úgy üti ki a kezemből az ebédjét tartalmazó tálkát, hogy a tartalmából a tőle két méterre lévő falra is jut egy paca. Igen, Ő az. Hitetlenkedni nem ér.

Oson

                                  Fal mellett közlekedik, egyszer csak megjelenik és szétpakol. 

Egyébként, nem, nem cumizik a lakásban. Legalábbis én a cumit is és az alvó rongyit is a kiságyban hagytam. Flórának viszont mindkettőre szüksége volt és mire legközelebb láttam, ez a látvány fogadott.

Labdázik

még születésnap

Nem szoktam ennyire teátrálisan megnyilvánulni, de imádom ahogy nézi a tortát, annyira Flocis, hogy az elmondhatatlan.Imádom :)

A levegő

Népi megfigyelés és bölcsesség.

Megfigyeltem, hogy ha levegőre viszem a Flocit, akkor egy, vagy több bizonyos generáció tagjai bólogatnak és helyeselnek, majd elhangzik a "levegő majd jól megszívja és jót alszik tőle" mondat. Amit én semlegesen fogadok, Balázs viszont kijelentette, hogy ő ebben nem hisz.

Hogy van e összefüggés, fogalmam sincs. Én az emlékeimből élek és a tényeket értelmezem. 

Emlékeim szerint imádtam a jó levegőn lenni. Igenis van különbség levegő és levegő között. Egy levegőn játszó gyerek máshogy fárad el, mint a "szobababa". 

Ha esik az eső, akkor nyilván nem megyünk ki megázni és sárban hemperegni, Floci viszont délután akkor is elalszik.

Most jön a megfigyelés: Levegőn, játszótéren, babakocsiban ülve vagy mellette sétálva  sokkal több élmény, hatás éri, mint a falak között. Hangosan felkacag a hinta láttán, benne ülve rámutat az épp elszáguldó villamosra, felkapja a fejét, ha futó alakot, vagy sétáló kutyust lát. Ilyet a szobában ülve vagy a konyhában a lábosok zörgetése közben nem lát. Kell neki a séta, ugyan úgy, mint a fedők összeütése, mert egyik a másik nélkül nem alkot kerek egészet.

Ha pedig a visongással és nevetéssel tarkított hintázás után, a hazaút utolsó 50 méterén úgy elalszik, hogy nem ébred fel, mikor kitépőzárazom a cipőjét, leveszem a kabátját, kinti nadrágját és beteszem az ágyába, ahol alszik 2,5 órát, akkor azt gondolom jól telt a délelőttje és élményekkel gazdagodott.

..és ez az elalvás azért csak más, mint a 4 óra benti játék utáni, "na itt az ideje, hogy aludj egyet Flóra" típusú.

Hogy  megszívja e a levegő? Kinek van igaza? 

Nem tudom és nem is foglalkoztat. 

Flóra szeret kint lenni, érdekli a környezete, a növények, kavicsok, fák és a kacsák, mert ma azt is láttunk a patakban. Ez számít.

A mérleg

nem rendeltetésszerű használat közben.

a kis kíváncsi

    
















Flórát láthatóan nagyon-nagyon érdeklik a telefonok.

Szösszenet

Gyorsan lejegyzem, mert aztán elfelejtem. Tegnap megfigyeltük, hogy látványosan több időt tölt két lábon mint eddig. Elidőzik, tesz vesz mire rájön, hogy ő most nem is kapaszkodik sehova, de amikor rájön, akkor összezuhan. Ma azonban már nem zuhant össze, hanem óvatosan, kapaszkodás nélkül leült. Többször is. 

Sétálgatott délelőtt porszívó barátjába kapaszkodva, majd nem kapaszkodva is figyelte a roppant izgalmas takarítást. Egyébként legalább annyira megkedvelte a porszívót, mint amennyire az elején utálta. Az első berrregésre sírni kezdett, most meg a maximumon visító porszívó hangját utánozza és követi amerre a takarítógép mozog.

Előbb utóbb elindul, úgyhogy  számomra, mint a kényszeres anyukák minta példányának ez a megállapítás nagyon kellett már. Az külön bónusz, hogy csak annyira bizonytalan a Flóra az egyedül álldogálásban, hogy mikor észreveszi, mit is csinál, legalább annyi időt eltölt az óvatos leguggolással, mint a fő tevékenységgel.

Sok játéka van, de az építős, tekerős, az amivel hangot lehet generálni az nagyon kedves neki. Így ma délelőtt a konyhában játszott a lábosok és fedőik meghitt társaságában. Nincs is annál jobb móka, mikor a fedőket egyik lábosból át lehet rakni a másikba,majd ki a kőre és így tovább.

A szobában pedig, magányukban könnyeiket hullatták a gyermekjátékok.

Sorozat Floci

Figyel

Az ott ki?
Hova megy?
Miért?