7 hónapos a kis..

Floci-Pots, Floci-Moci, a kis béka, a pókmajom, Flocesz, Flocerino, Florecita, Flicike a kis Fricike, Icuka, Mancika és Csabi.

A Flórát Balázs egyáltalán nem, én pedig csak elvétve használom. Társaságban persze nem mondjuk rá, hogy Flicike, de ha magunk vagyunk, vagy ketten beszélünk Róla, akkor bizony a fent felsorolt lehetőségeket variáljuk. 

Még jó, hogy olyan nevet kerestünk, aminek nincs egyértelmű becézése. Mi lett volna, ha Katikának nevezzük? Oda a költői szabadság. Na de, nem ezért nem  se Katika, se Kittike. :)

Tényleg 7 hónapos és a legnagyszerűbb és legújabb újdonság (új szót alkottam) Vele kapcsolatban, hogy a táviránytó nagy szerelmese. A színes gombok, vagy a tiltás miatt még nem tudom, de megszerzése érdekében még mászás szerű jeleneteket is produkál. Nekem se kell több, a távirányító felcsapott mézesmadzagnak és csillogó szemekkel figyeljük, ahogy a megszerzése érdekében Floci előre rakosgatja a kis kezecskéit és halad a cél felé. Persze a lábánál még kell neki segítség,hogy ne csússzon szét és ne vegyen fel béka alakzatot.

A DeDeDe és a Sssssssssssssszzzz szavakat is előszeretettel hangoztatja, nagyon figyel mindenre, ügyesen eszik, iszik és az első fogacskája recés kis tetejével harapdálja az ujjamat, minden lapos, kerek, szögletes színes és nem színes dolgot a szájába akar szedni. Valószínűleg a fogacska miatt mostanában éjszakánként néha felébred és csendes dedede-dézésbe kezd, vagy csak simán forgatja a fejét és dörzsöli az arcát. 70 cm és valamivel több, mint 8 kg.

Az ebéd

Egy ültő helyemben elfogyasztottam egy egész céklát, bár a hozzá használt partedli jobban érdekelt, mint az evés, azért a lila szörnyet legyőztem. Az elején nem hatott meg az a felsorolás, mikor Anyukám a cékla pozitív tulajdonságait hangoztatta, de aztán megküzdöttem vele és nem fogott ki rajtam.

Miss Marple nyomozni indul..

 Sajnos a fénykép nem adja vissza milyen is Flóra, mikor ráadjuk a tavaszi sétarucit és a Mitzi kalapot. Tisztára, mint valami nyomozó.










A másik kedves jelenet, amint épp annyira meg akarja kóstolni a babahordozó fekete öv részét, hogy közben rámászik a hordozóra.

Csörgő

Restancia II.

Olyan nagy már ez a gyerek. Néha  csak nézem és azon gondolkozom, hogy hova tűnt az elmúlt 6 hónap. Már ezzel sem nagyon tudok mit kezdeni, nem tudom mi lesz itt később, amikor már majd évekről lesz szó.

Mondjuk, most, hogy közeleg a 10 éves osztálytalálkozónk, ezzel a tizes számmal sem tudok mit kezdeni. Nem értem, hogy hova tűnt az a 10 év, persze, ha belegondolok rájövök, eszembe jutnak az évek és logikussá válik ez a szám is. Egy bökkenő van ezzel, hogy ha 10 éve érettségiztem, akkor nem lehetek már 24 éves, pedig a lelkemben az vagyok. Nagyon is az. Nem tudom miért pont ennyi, de ha valaki a koromról kérdezne, magamban ezt válaszolnám neki. Egyenlőre megragadtam itt, ezen a szinten és néha nem vagyok hajlandó úgy érezni, beszélni és létezni, mint a korom és helyzetem béli nők és asszonyok. A régebbi korok elvárásainak meg pláne nem óhajtok csak azért megfelelni, mert akkor úgy látták jónak. Most másként látom jónak. 

Nevelem a Flórát, itthon vagyok vele, de ez nem azt jelenti, hogy megszűnt számomra a külvilág. Dolgoztam előtte és nem állítom, hogy néha napján nem vágyom vissza. De, megesik. Nosztalgiázom, eszembe jutnak régi dolgok. Ugyanakkor, most más a fontos és más számít, nem kapálózok, hogy minél előbb újra felvegyem a munka fonalát. Érdekes kettősség ez. Vágyok oda is és mégsem mennék, mert onnantól minden változna. Már nem tudnánk annyi időt együtt tölteni és már nem csak mi lennénk a kis világában. Persze Flórának, mint minden gyereknek, kell a közösség, kell, hogy lásson más gyerekeket is, de onnantól már más világ lesz egy kicsit.

Ha hátrafelé mászik, akkor egy idő után bizony megtörténik a "baleset" és kilógnak a lábikók a kiságyból. Ez Flórát a legkevésbé sem zavarja.

Udvaron alvás. Az új hobbi. A napsütés és a madárcsicsergés, a fújdogáló könnyű szellő, fogalmam sincs mi, de valamitől Flóra az utóbbi időben óriás alvásokat teljesít az udvaron. Ki sem kell tolni a kapun. Elalszik telken belül és 2-2,5 órán át durmol. Megváltozott a babakocsink külleme is. Eddig mózeskosár volt, csak fekvésre volt alkalmas. Most babakocsi lett, már lehet nézelődni és aludni egyaránt. Eddig bevált a csere, végre látja azt a világot, amely után egyébként is nagyon érdeklődik és az alvására sincs panasz. Sőt.

Restancia

Kicsit meg lett zavarva Flóra napirendje, néha napján felüti fejét az összevisszaság, de szerencsére eddig mindig visszataláltunk a rendes, már kitaposott ösvényre. A rendszerben az okozza a  fő zavart, hogy az éjszakákat oly rég óta átalvó gyerek mostanában felébred vagy inkább megébred. A problémát néha orvosolni lehet cumi visszaadással és akkor alszik tovább, néha viszont nem.

Ébredt már hajnali fél 2-kor, fél 4-kor, de megesett, hogy 3 felé tartott ébresztőt. Úgy, mint, aki azt hiszi reggel van, békésen elkezd sziszegni, kapargatja a lepedőt és örül. Közben pedig még fáradt, kis könnyű éjszakai séta után általában vissza is alszik és reggelig nem jelentkezik. 

Az első ilyen akciója fél 5-re esett, akkor nem igazán tudtuk mit is kellene tenni, így megkezdtük a napot. Flóra jó kedvű volt, mosolygott, játszani kezdett, így megcsináltuk a reggelijét. A gyerek evés közben elaludt, de úgy, mint  jobb napjain még csecsemő korában. Fél 7 előtt kidőlt és aludt is utána bőven. Időjárás-változás és jön a foga, ez a két fő indok, amire bármikor rá lehet fogni az ébredéseket.

Elmúlt  fél éves, 8 kg-nál picit több, majdnem 70 cm. A haját elől és oldalt bármilyen nehezemre is esett, megfodrászoltam. Belelógott a szemébe és túllógott mindkét fülén. Engem zavart, őt nem. Hajtincsek félretéve, lelapítva.

Foga még nincs, de hamarosan lesz, mert elől fehér az ínye, egyik jobban, másik kevésbe. Rögtön kettőt növeszt. Minden játékot megízlel, a  fenti zsiráfnak már minden testrészét megcsócsálta, ha nem abba, akkor az állatot elárasztó nyál tengerbe fulladna bele szegény pára.

 Étvágya remek. (Kopp-kopp-kopp) A krumpli sárgarépa páros mellett fogyasztott már cukkinit és céklát, valamint sütőtököt, bár mondjuk azt bébiétel formájában. Az elején nem volt tőle "elájulva", de végül "lecsúszott", másnap már nem is fintorgott.

Elmo a kis Elmon

Elmo néven emlegettük Flocit, amíg meg nem látta a napvilágot. Azóta ezt a nevet nem erőltettük, de szerencsére  Flórának élelmes nagynénje van, aki meglepte Őt ezzel a ruhadarabbal, mi pedig jót mulattunk :))

Ha már a ruhákról van szó: 

Nem tudom mikor fog változni, hogy Flóra nem szeret öltözni. A nadrágokkal még csak csak ki van békülve, de a felsőruházat nagy ellensége. Ha fáradt akkor különösen, így került bevezetésre a pizsama. Legalább este kikerüljük, hogy a feltétlenül szükségesnél több ruha is átbujtatásra kerüljön rajta.

A másik, az egy érdekes megfigyelés magamra vonatkozóan.

A napokban félretettem azokat a kisnadrágokat, amelyek már hordhatatlanul kicsik. Mert egyrészt lett kategória, kicsi és hordhatatlanul kicsi. A kicsi, az az amikor én tudom, hogy annak nem úgy kellene állnia, és lejjebb kellene, hogy érjen, de még cuki és kényelmes és tetszik, Flórát meg nem zavarja. 

A hordhatatlanul kicsinél már zavar, nem tetszik és rövid a dereka. Most megváltunk pár ilyentől és "elzarándokoltam" a boltba, mert szegény gyereknek "nincs egy rongya sem" (Jó, ez nyilvánvalóan szemen szedett hazugság, mert nem mindent raktam félre, és kapunk is olyan nacikat, amelyek jók, sőt még nagyok is, tehát van nadrágja, de úgy véltem, hogy amennyi most kiesett annyit illik pótolni.) 

Szeretek a gyereknek vásárolni, ez az igazság. Pont. Amire rájöttem, hogy jobban szeretek Neki vásárolni, mint magamnak. Ezt a mondatot lehet, hogy még vissza fogom vonni, akkor amikor már Neki is lesz véleménye és fel is kell próbálnia a dolgokat, na meg annyi pénzért nem ennyi, hanem jóval kevesebb ruhát fogok összeszedni. 

Viszont boldogít a tudat, hogyha jönne a tavasz és a meleg, akkor is lenne mit felvennie a gyereknek.

(Tuudom, nem egészen vagyok normális..)

(A Mikulásos mesekönyv, az még az enyém volt. Flóra szereti, ez a klasszikus kihajthatós példány. Lehet belőle háromszöget hajtogatni, vagy kihajtogatni az összes elemet és úgy nézi, mint aki csodát lát.)

Cápi

A zanyukám és a zapukám mókás dolgot eszeltek ki, de most kivételesen nem számomra. Az én unokatestvérem - aki egy hős - ma hat éves. Hétvégén volt ünnepség és mi Cápival laptük meg Kevét (és az Anyukáját :) )

Cápi távirányítóval idomítható. Ismeri a fel, le, jobbra, balra vezényszavakat.  Cápi nem egy apró valami, igen nagyra nőtt és különleges levegő van benne. Komoly kétségeim voltak, hogy a kis kék lény eljut e az ünnepelthez, mert először az Apukám, majd később a Nagybátyám, Gábor is talált volna neki jobb otthont, de végül, az eredeti tervnek megfelelően, elvitték a halacskát Maglódra.

Az én napomat nem igazán zavarta meg Cápi jelenléte, majd hirtelen távozása és nem is találtam félelmetesnek.

Mire nem jó egy csörgő?

Színes csomagolópapír

"Nem igazán tudom, hogy hányadán is állok a zörgős papírokkal. Ha elgondolkozva játszom és a semmiből meghallom a zörgést, attól nagyon megijedek és legörbül a szám, a szememben meg gyűlnek a könnyek. Ha viszont megkapom a zörgős papírt, és kedvemre gyűrhetem, téphetem, akkor nem félek tőle, sőt, igazán jól mulatok. Eljátszok a csomagolópapírral, a szalvétacsomaggal és bármivel, amit tépni, húzni, szakítani lehet és közben még hangot is ad. Ha pedig szép színes és  - számomra még értelmezhetetlen - figurák is vannak rajta, annál nagyobb örömöm talán csak akkor van, mikor hajat tépek. Mások haját természetesen."

Csomagolópapírral játszani a legjobb :)