Flóra felvette a harcot a hóeséssel

Egy régi kép

Rendkívül önző módon magamról kerestem volna egy használható képet. Azt sajnos nem leltem, viszont ráakadtam erre a gyöngyszemre. Egy gonosz törpe se tudna bűbájosabban nézni, mint a mi szeretett kislányunk.

Most megint ott lehetnénk pont, ahol ez a kép készült egy éve, de mivel Flóra nem gyógyult fel megfelelően és mi is "beszarik" vagyunk, ezért maradtunk a fenekünkön. Illetve ellátogattunk az orvoshoz, de oda lassan úgy járunk már, mintha hazamennénk.

Mimikó pihen

Hihető?

Jó, tény, hogy én fordítottam a képet a megfelelő irányba, de Flóra az, aki minden nap leveszi a polcról és nézegeti a képet. Adta magát az ötlet.

és egyébként így rajzol

15 hónap különbség

   















Az érdeklődés állandó.
Figyeli, hogy égnek e a lámpák, bent áll e az autó, esik e az eső vagy a hó és a legújabb őrület, a csütörtöki program, a szemetesek kifigyelése. A kukásautó nyújtotta csoda leírhatatlan, az élmény megfizethetetlen.

Flóra változása is elég szembetűnő, pedig az egyik képen 1 éves a másik meg most készült.

Mimikó néha igecsak teátrális

Most, hogy visszajött Flóra életkedve és elfogadja, mit elfogadja, ő követeli ki a napi kinder és puding adagját már a levegőn is többet és többször vagyunk kint. Általában nem szeret bejönni, ennek két oka lehet, az egyik, hogy fáradt a másik, hogy összepárosította, a ha bejövünk a levegőről megyünk orrot porszívózni eseménysorokat és már előre fél.

Ilyenkor hirtelen felhúzza magát eldobja a motorját és vad hisztiben tör ki. Nem jó semmi, nem csinál semmit és nem is mond semmit. Legörbíti a száját, maga mellé teszi a kezét, áll, néz rám és közli Mimikó sír. Olyan műsort ad, hogy szívem szerint hangosan felnevetnék.

Kevesebbet és kevesebbet köhög, jobban és többet eszik. Képes szabályosan kirángatni a konyhába, onnan tovább a spájzba, megáll a hűtőszekrény előtt és közli, hogy kitti, ha nagyon nem értem akkor a száját is kinyitja és mutatja, hogy hova kéri a kittit. Majd rájövők a nyitott hűtő előtt, hogy a kitti az a gyereknek Kinder és csodálkozom, hogy miért is nem értettem ezt eddig.

A bölcsi felé egy hete nem jártunk, durva, hogy ennyire nem érzem hiányát. Kicsit visszakaptam a gyerekemet, mielőtt beleugrok fejjel a mókuskerékbe.

Komoly 2 éves

Hogyan tegyünk "taccsra" egy komplett bölcsődei csoportot?

Amikor bölcsődébe írattuk Flocit tisztában voltam annak előnyeivel és a hátrányaival. Van néhány dolog, amivel jelenleg sem tudok mit kezdeni, pedig már október óta járunk és vannak olyanok, amiket én másként intéznék. Tekintve, hogy nagy szerepem nincs a bölcsőde belső életének megszervezésében, ezért inkább  befogom, sőt ki sem nyitom a számat. Nem mintha egyébként olyan nagy "na most figyeljen mindenki, mert megmondom a frankót" ember lennék.

Ez a sószoba viszont jobban felzaklatott, pedig én sehol nem vagyok Balázs felindultságához képest.

Flóra nyilván köhögni kezdett utána, majd rettentően folyt az orra, elvittük orvoshoz, kapott gyógyszert, egy nappal később belázasodott, elment az étvágya, nem evett semmit. Pénteken visszavittük a doktorhoz, aki a korábbi megfázást légcsőhurutra módosította és az addig szedett cseppek mellé, további 3 másik gyógyszert adott.

Már kedden, mikor bölcsibe ment, akkor is csak 6-an voltak a 12-ből. Azóta kidőlt a Flóra, pénteken az orvosnál találkoztunk az egyik csoporttársával, ők előtte meg egy másik, szintén csoporttárssal. Ha a számításaim helyesek péntekre 3-an kergették egymást a pillangó csoportban. Gratulálok!

Mikor lázcsillapítóért mentem pénteken, a nem körzetes doktornő kijelentette, hogy a sószobának így nincs értelme, egyszer, mert most épp úgy van kedvem beviszem őket, utána már nem, mert másik csoport van kiírva. A sószoba előnyei - amivel még nem sikerült találkoznom - az orvos szerint akkor jön elő, ha kúraszerűen alkalmazzák. Ennek így semmi értelme nem volt.

A gyerek legatyásodott, szerda óta nem evett említésre méltó dolgot. Hiába mutattam neki a pudingtól kezdve bármit. A kérsz e kérdésre mindig határozott nem volt a válasz. Szombat este evett hosszú idő után először, addig kergettem és szaladgáltam utána a levessel, míg végül azt nagyjából megette. Vasárnapra egészen visszatért az étvágya, de messze nem tökéletes. Persze a semmihez képest sokkal, de sokkal jobb.

Még nem őszinte a mosolyom, ha a bölire gondolok. Persze, biztos vannak érvek és ellenérvek, de ez akkor is rettentő rosszul jött ki. Decemberben kötőhártya gyulladás, most meg ez. Egész télen porszívózzuk az orrát, úgy, hogy változatos, főtt ennivalót eszik, kiegészítő vitaminokat kap, sokat van levegőn. Viszont a többi gyerek helyett, nem tud 10x annyi vitamint enni és 10x annyit futkározni az szabad levegőn.

Hát ennyi.

Megállapítások

A Schönbrunni kastély virágokkal teleültetett, gondosan ápolt parkját nézegette Flóra és megállapította, hogy "ez kert".
Szerintem ekkor kapott a szívéhez a palota főkertésze.

Mikor össze vissza, fel, le szaladgál, akkor szoktuk neki mondani, hogy pihenj egy kicsit, mert szakad rólad a víz. Megtanulta és mutat ki az ablakon, "víz szakad ott".
Majd még tökéletesítjük :)

Páros számok 10-től,  csökkenő sorrendben: 10, 8, 6 a tudatosság teljes hiányával, de tudja és mondja, legalább úgy, mint ahogy elszámol 1-10-ig, csak a 9 mindig kimarad és néha a számsor 5-től indul, mint a tánciskolában.

Flóra kisháza bejáratánál előjött egy hóvirág, ennyit a télről

God bless to sószoba

Amúgy nem. Flóráék bölcsis csoportja múlt héten pénteken, tekintettel a rossz időre, ejtőzött egy kicsit a sószobában. Remekül összekeveredtek a baktériumok és szerdára Flóra teljesen kidőlt. Az, hogy a többiekhez képest egészen sokáig jól tartotta magát, nem annyira boldogít. Most rettenetesen köhög, folyik az orra és nem eszik. Se Kindert, se pudingot. Hát ennyire nagy a baj. 

Azért van teljesen elegünk, mert november óta gyakorlatilag folyamatosan náthás, hol erősebb, hol gyengébb tünetekkel. Láthatóan le van gatyásodva és hiába szeret bölcsibe menni, csak hozza haza a vírusokat. 

Remélem hamarosan vége szakad ennek az időszaknak és megedzi magát a kis Mimikó. 

A szószoba pedig biztos jó dolog, de nekünk ez a csoportos verzió eddig annyira nem jött be.

Amikor nem én fotózok

- mint pl. dec 24-én sem, - akkor jobbnál jobb és élesebbnél élesebb képek készülnek a kis Mimikó gyerekünkről. :) Mivel az ünnepek alatt 24-én volt a legrosszabb hangulatban és egészségi állapotban, ezért nagyon ritkán volt képes megválni kedvenc kiegészítőjétől, a tütü-től.

Kötelező program

Mivel a bölcsiben a gyerek megőrült, hogy el kellett hagynia a csoportszobát, kimozdították a megszokottból, ezért hétvégén kötelező jelleggel elvittük Flórát a játszóházba.

Nekünk is elmondta, hogy ő inkább haza akar menni, aztán fel le szaladgált, felmászott, lecsúszott, ugrált, esett, kelt és rendre utasított. Igen, nem annyira örült annak, amikor a vonatokat - mert mi mással játszana - más kislányok(!) is elkezdték tologatni. Ezt már azonban betudtuk a fáradtságnak.

Az alábbi videón bemutatót láthatunk ugrálásból és hasra esésből.

Ugrik

Flóra óriásit dob, remekül focizik és ha kell gurítja is a labdát. Ezeket persze nem kérdezte a védőnő a szeptemberi, "két évet betöltötte, mit tud a gyerek" státuszvizsgálat során. Viszont nem tudott ugrani. Feltételeztük, hogy nem tud, mert sosem csinálta. Remekül szaladt, forgott jobbra és balra, de mivel szerintem a szó jelentését sem ismerte, így az ugrást nem forszíroztuk.

Nem emlékszem pontosan, hogy az Apja e vagy én, de tegnap este előhoztuk a Flóra, miért is nem tudsz te ugrani kérdést. Először azt hiszem én, aztán a Balázs tartott bemutatót a szabályos, helyből felugrásból. A gyerek már itt dőlt a nevetéstől, persze azonnal próbálkozni kezdett. Hol ugrások közben, hol előtte nevette el magát, nagyon tetszett neki, ezért aztán alig lehetett elvinni fürdeni. Előtte a pelenkázón, aztán a fürdőkádban is ugrani szeretett volna, de az utóbbit megakadályoztuk. 

Reggel tovább csiszolta a frissen megszerzett tudását és rájött, hogy sokkal látványosabb a produkció, ha előtte megkapaszkodik az asztalba. Persze továbbra is hangosan nevet a szökdécselések közben.

A héten volt bölcsiben. Tudja a gondozók és a segítőjük nevét, élesben viszont felcseréli őket. Tudja már, hogy hova megyünk, pár napig a rettenetes idő miatt villamosoztunk. Reggelente kis performansszal indított, mert a kapuban kijelentette, hogy nem, jaj csúszik, Mimikó nem, csúszik, jaj. A hét közepén el is esett a kapuban, de akkor autóval mentünk, viszont hazafelé megálltunk a kerítésnél, nem jöttünk be. Flóra emlékezett arra, hogy reggel "zakózott" egyet és nem akart kiszállni az autóból. Mimikó nem, ottó be oda. Mimikó nem, csúszik jaj." Nagyon tud jajgatni!

A bölcsiben van egy kisfiú, akivel kb. egyszerre érnek be és jönnek el délután. Flóra mindig mutatja, hogy melyik a Vince cipője. Vince, mindig megállapítja, hogy Flóra is jött a bölcsibe. Péntek délután Vince ment a kabátjáért, de tett egy kis kitérőt oda, ahol Flóra öltözött megállt, majd visszafordult.

Voltak sószobában is, amitől Flóra teljesen kiborult. Nem magától a sószobától, hanem attól, hogy ők most valahova mennek. Valahova, ami nem az udvar lesz és valahova megy, de nem velünk. Borzasztóan tűrte a kimozdítást. Ez nekem annyira nem tetszik, tudom, hogy nagyon érzékeny és finom lelkű, de kicsit aggódom, hogy így kiborul, ha valami ismeretlen helyre mennek. Főleg abban a szövegkörnyezetben, ha azt mondják, hogy minden gyerek úgy élvezte, hogy mennek valahova, csak a Flóra nem.

Tény, hogy ő az a gyerek, akit lefoglal a kirakó és ha, úgy van kedve bemegy a szobájába leveszi a mesekönyvet a polcról, felül a foteljére és percekig lapozgatja, nézegeti és kommentálja a látottakat.

Toronyépítő és romboló

Munkafolyamatok Flóra elbeszélésében:
1, Mimikó pihen

 2, Maca,  kecs séta

 3, Mimikó épít

 4, épít

5, torony kész

 6, Jön ottó

 7, Ottó tütüt

8, torony dől, baj

2015

Egy újabb év, amikor utálkozva gondolok a szilveszter éjjelén tűzijátékozó kis, közepes és egészen nagy parasztokra.Amikor éjjel azt lesem, vajon melyik durranástól ébred fel az egészen addig békésen alvó gyermek.( még mindig Mimikó)

Egy újabb szilveszter, amitől előre rettegek és amit Flóra simán átalszik. Egy újabb, mikor tökéletesen megfeledkezek arról, hogy valaha mi is csodálatos tűzijátékkal szórakoztattuk a környéket.

2015. meglátjuk és megtapasztaljuk.

Torna vagy olvasás