Nem vitte el a cica a nyelvemet, csak az utóbbi időben inkább vagyunk lent, mint fent és nem csak az időjárás miatt..
Szerintünk Flóra a bölcsődéből hazahozott valami harci vírust, ami leterített minket. Nekem Brüsszelben, Balázsnak Budapesten fájt a torka. Ez nálam fülgyulladásban végződött, aminek valószínűleg a hírtelen támadt ferihegyi özönvízszerű eső sem tett jót.
Azóta is vergődök, már megjártam a fülészetet de jelentős javulás semmi.
És, hogy miért is bölcsődei vírusokat és baktériumokat látok az ügyhátterében? Mert a teljes csoport vergődik, köhög, folyik az orruk és most már nyíltan kimondják, hogy az egyik kisfiút betegen is viszi az amúgy otthon lévő édesanyja a bölcsődébe. (mondjuk minek veszik át?)
Flóra persze elkapja és ugyan hősiesen tűri, de azért ez az egész néha már túlmutat a tűrőképességem határán. Az éppen meggyógyult gyerek azért esik vissza, mert másnak derogál otthon tartani a gyerekét, ha beteg. Mi meg hiányozzunk a munkából, nézzenek ránk rossz szemmel, érjen minket teljesítménybérezésnél hátrány, mert más valaki hülye.
Fülfájás, torokfájás, nátha és köhögés tarkítja a hétköznapjainkat, közben meg rádöbbenek, hogy mekkora már ez a gyerek. rákapott az éneklésre, mindenféle gyerekdalokat énekel és hord össze meg sem történt dolgokat. Blogon keresztül visszaadhatatlan, ahogy magyaráz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése