2013. június 1., szombat

Általános megfigyelés

Kezdtem azt gondolni, hogy Flocó babának sok a kinőtt ruhája. Kezdtem csalódni a vaterában, mert "mi az, hogy senkinek sem kellenek az Ő ruhái", ezét aztán, jól kiterveltem, hogy majd megyek és a babaruhabörzén eladok mindent, hajj, de jó lesz nekem. Aha. Nagyon Jó volt. Pont ahogy elképzeltem.
A fő gondom a vaterával, az, hogy ha fix áron indítok aukciót, akkor keringenek a ruhák fölött a "népek", mint a keselyűk, ami számomra értelmezhetetlen, mert vagy kell valakinek valami, vagy nem. De, hogy ott lamentálnak, megvegyem vagy ne, adjak e érte 200 forintot vagy sem. Ezt nem tudom értelmezni. (Pedig a szociális érzékenységem mostanában nagyon nem nulla, erről meg Livi barátnőm tudna mesélni.....)
A licitálós dolog ugyan ez. 
Egyszer, egyetlen egyszer licitáltam, mert úgy éreztem megéri, már akkor is azon gondolkoztam elviszem inkább fix áron a dolgot, mert jön valaki más és megteszi majd helyettem. Meg is tette, én meg hoppon maradtam. 
Persze voltam már én is "hoppot okozó" és csaptam le időben, szerezve meg  más által kialkudott áron terméket. Volt is lelkiismeret furdalásom, de csak egy kicsit.
Ugyanakkor rémes türelmetlenségben szenvedek, amit árulok, azt jobb szeretném minél előbb eladni és ez, itt igen ritka. Ezért gondoltam azt, hogy majd felpakolom Flóra kinőtt ruháit és eladom a börzén. Volt is egy a környékünkön. Fel is világosítottak, hogy árusnak jelentkezni nem a börzét megelőző héten kell, hanem jóval korábban. Nagy az érdeklődés, elfogynak az asztalok. Nagy az érdeklődés, remek, még egy jó pont. Felkerekedtem tehát múlt szombaton, hogy megnézzem, hogy is működik egy ilyen börze. 
Pont úgy, mint a turkáló vagy mint egy piac. Rém idegenül mozogtam az asztalok, sorok között. Piacra még csak csak elmegyek, de ott is szigorúan virágot, vagy gyümölcsöt veszek, turkálóban nem jártam ezer éve. Halomra rakosgatott ruhák között kotorászni meg képtelen vagyok. Valóban sokan voltak, az eladók, de nem is ez volt a megdöbbentő, hanem az az irgalmatlan mennyiségű ruha, amit kipakoltak, felhalmoztak és megvételre felkínáltak. Sehol nem voltam hozzájuk képest és sehol nem is akarok lenni. 
Két érdekes dolgot figyeltem meg.
Az árak. Ezek ugyan úgy használt ruhák, mint a vaterán lévők, ugyanakkor drágábbak. 
A ruhák. A legtöbb dolog, pedig angol turkálóban korábban megvásárolt gyerekruha. Kb. hasonló áron adják, mint a hivatalos turkáló és  ha közvetlenül ott vásárolok, akkor minimum egy gyerekkel kevesebb hordta.
Még egyszer fellelkesülök és beveszem magam egy ilyen angol boltba, hátha ott  is megfigyelek majd ezt azt. Bár ez a börze csalódást okozott.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése