Elmo néven emlegettük Flocit, amíg meg nem látta a napvilágot. Azóta ezt a nevet nem erőltettük, de szerencsére Flórának élelmes nagynénje van, aki meglepte Őt ezzel a ruhadarabbal, mi pedig jót mulattunk :))
Ha már a ruhákról van szó:
Nem tudom mikor fog változni, hogy Flóra nem szeret öltözni. A nadrágokkal még csak csak ki van békülve, de a felsőruházat nagy ellensége. Ha fáradt akkor különösen, így került bevezetésre a pizsama. Legalább este kikerüljük, hogy a feltétlenül szükségesnél több ruha is átbujtatásra kerüljön rajta.
A másik, az egy érdekes megfigyelés magamra vonatkozóan.
A napokban félretettem azokat a kisnadrágokat, amelyek már hordhatatlanul kicsik. Mert egyrészt lett kategória, kicsi és hordhatatlanul kicsi. A kicsi, az az amikor én tudom, hogy annak nem úgy kellene állnia, és lejjebb kellene, hogy érjen, de még cuki és kényelmes és tetszik, Flórát meg nem zavarja.
A hordhatatlanul kicsinél már zavar, nem tetszik és rövid a dereka. Most megváltunk pár ilyentől és "elzarándokoltam" a boltba, mert szegény gyereknek "nincs egy rongya sem" (Jó, ez nyilvánvalóan szemen szedett hazugság, mert nem mindent raktam félre, és kapunk is olyan nacikat, amelyek jók, sőt még nagyok is, tehát van nadrágja, de úgy véltem, hogy amennyi most kiesett annyit illik pótolni.)
Szeretek a gyereknek vásárolni, ez az igazság. Pont. Amire rájöttem, hogy jobban szeretek Neki vásárolni, mint magamnak. Ezt a mondatot lehet, hogy még vissza fogom vonni, akkor amikor már Neki is lesz véleménye és fel is kell próbálnia a dolgokat, na meg annyi pénzért nem ennyi, hanem jóval kevesebb ruhát fogok összeszedni.
Viszont boldogít a tudat, hogyha jönne a tavasz és a meleg, akkor is lenne mit felvennie a gyereknek.
(Tuudom, nem egészen vagyok normális..)
(A Mikulásos mesekönyv, az még az enyém volt. Flóra szereti, ez a klasszikus kihajthatós példány. Lehet belőle háromszöget hajtogatni, vagy kihajtogatni az összes elemet és úgy nézi, mint aki csodát lát.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése