Több, mint egy hete voltunk a csípőficam kontrollon délelőtt és mivel Apukám aznap szabadságot vett ki így már reggel kiötlöttem, hogy ha a Karolina úton végzünk, akkor délután átmehetünk a védőnőhöz, hiszen, csütörtökön van úgyis a fogadóideje. Így két legyet ütnénk egy csapásra.
Így is lett.
Balázs egyáltalán nem tudta, hogy hova is készülök és mit is szándékozok elkövetni délután, Apukám is csak a rendelő előterében tudta meg minek is jöttünk. Azonnal meg is ugrott a vérnyomása, elvörösödött a feje és felváltva mondogatta, hogy ez mennyire nem tetszik neki és szegény Flóra, miért kell ennek kitenni. Szóval teljesen rosszul volt. Ha hamarabb megtudja megeshet, hogy el sem hoz. Akkor csúszott hiba a számításba, amikor kitalálta, hogy ő bejön a rendelőbe...
Flórának kb.5 percig volt rossz és igen, abban az 5 percben valóban sírt és azt nem volt jó átélni, de utána, mintha mi sem történt volna. Aznap estére elmúlt a pirosság és azóta sincs - kop-kopp-kopp - semmi baj. Szerintem elfelejtette az egészet, nem is fog rá emlékezni.
Aztán megnyugodott Apukám is, mikor látta, hogy a gyerek ugyan úgy sikít üvegvágó hangon és ugyan úgy rúgkapál, mint előtte.
Balázs megfigyelési képességeit pedig, azt hiszem sokan ismerik. Több perce játszott már Flórával, mikor feltűnt neki a két kis cuki fülbevaló.Mentségére legyen mondva, hogy a hordozóban volt, onnan nehezebb észrevenni. Túl sok jelentőséget nem tulajdonított, annak, hogy a kislányának fülbevalója lett, mert ő egyébként sem kedveli azokat. Hát ennyi.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése