Rendkívül sok dologról kell információt szolgáltatnom. Csak a nagy lemaradásban, rohanásban ki ne hagyjak valamit.
Pár hete a barátnőm megkérdezte, hogy egy 8-9 hónapos baba tud e menni, én meg azzal a hátsó gondolattal, hogy hogy jön ez most ide és miért akarja egyáltalán tudni, válaszoltam neki, hogy nem. Még akkor sem esett le, mikor azt kérdezte, hogy " és egy éjszakára magára lehet e hagyni". Erre is teljesen komolyan válaszoltam, hogy nem dehogy. Erre közölte, hogy akkor augusztusban keressünk Flocónak "dajkát" mert ő férjhez megy, buli lesz és ott kellene lennünk.
Mi már régóta keresztbe rakott ujjakkal vártuk a hírt, de nem gondoltam, hogy ez egyszer csak így fog berobbanni a vasárnapi éjszakába. Nagyon és azóta is egyfolytában örülök, mert az esküvő az jó dolog, hihetetlen élmény és nekik meg már kijárt. Hiszen, ha nagyon leegyszerűsítve közelítünk, akkor Flocót is nekik köszönhetjük. Ha akkor, 2008. december 31-én nem hívják el Balázst szilveszterezni, megeshet, hogy mi sosem találkozunk és az a durva, hogy akkor a mi barátaink már évek óta egy párt alkottak. Azóta mi megházasodtunk, Flocó is megszületett, az esküvőn Ivil - mert nyilván Róluk van szó - a csokromat is elkapta, - ha jól tudom szárad is néhány a spájzukban - szóval mindezek tudtával igenis "kijárt" már Nekik az esküvő, Livinek meg az élmény. Hihetetlenül örülünk, a titokmester Macira meg mérhetetlenül büszkék vagyunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése